Any�m f�ldje

Nem �rtettem,
mi�rt rajong e t�j�rt,
a konok t�l�rt,
a f�lledt-meleg ny�r�rt?

Im�dta a hossz�, g�dr�s j�rd�t,
Kondorost, a h�res bety�rcs�rd�t,
Szarvason a Tessedik-ak�cot,
a Pepi-kertet, a tanyavil�got,
a v�gtelennek t�n�,
rezg� b�zamez�t,
�llat-harapd�lta
ler�gott legel�t.
Ahogy a lovas-sz�n
csilingelt a h�ban,
p�link�t k�n�lt
diderg� diszn�torban.
Szerette a kemenc�ben
s�t�tt, dagasztott cip�t,
K�r�s-parti kecskeb�k�t,
alkonyt kuruttyol�t.
Elk�lt�z�tt t�bbsz�r,
ahogy hozta sorsa,
de mindig visszat�rt,
az �si otthonba.
Vonzotta a sz�ve,
s az alf�ldi t�j�k,
gyakran emlegette :
„Pet�finek nyomdok�ban j�rn�k!”

Visszah�zta hite,
ide, a semmibe.
F�ldj�vel egyes�lt,
eggy� v�lt a sz�ve.
Bebizony�totta,
e szerelem, �r�k.
Betakarj�k �t
az alf�ldi r�g�k.