|
Egy llek llt...
Remnyik Sndor 2007.07.22. 18:51
 Remnyik Sndor
Egy llek llt...
Remnyik Sndor
Egy llek llt...
Egy llek llt az Isten kzelbe'
S az rk napsugrban reszketett
s fzva flt,
Mert rezte, hogy vonzza mr a fld,
s kesern kelt ajkn a "mirt",
Mikor az Isten intett neki: "Kszlj!
Valaki ott lenn meg akar szletni,
Neked szttk e sznes porhvelyt:
Pici kezeket, pici lbakat;
s most hiba, le kell szllanod,
rktl fogva te vagy kiszemelve,
Hogy e testet betltsd,
Mint bor a kelyhet, ampolnt a lng.
Menj s ne krdezz, ennek meg kell lenni!"
S szlt a llek: "n nem akarok menni!
n boldog vagyok Veled, Istenem;
Mit vtettem, hogy egedbl kivetsz?
Mit vtettem, hogy le kell szllanom,
S elhagynom bsan s remnytelen
Az angyalokat, testvreimet?
Mit vtettem, hogy le kell szllanom,
S felltenem a gytr Nessus-inget,
A meghasonls rk kntst,
A nekem szabott hitvny rongy-ruht?
Ki bor vagyok: a Vgtelennek vre,
S lng, mely veg all is gig r:
Mit vtettem, hogy bezrsz engemet
Kehelybe, amely megrozsdsodik,
S ampolnba, mely romland cserp?!"
s szlt az Isten szigorn: "Elg!
A trvny ellen nincsen lzads!
Ha millik mentek panasztalan,
Taln te lgy kivtel?
Mint a fikt az atyamadr:
Kivetlek. Tanulj meg jobban replni,
S jobban becslni meg az rk fszket!"
S az Ige alatt meggrnyedt a llek.
Szomorn indult a kapu fel,
De onnan visszafordult: " Uram,
Egy vgyam, egy utols volna mg;
Egy angyalt, testvr-lelket hagytam itt,
Szerettk egymst vghetetlenl,
Tisztn, ahogy csak a mennyben lehet,
Szeretnm viszontltni odalenn,
Ha csak egy percre, ha csak mint egy lmot."
S felelt az r:
"Menj s keresd! Lehet, hogy megtallod."
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
