T�nd�rkert...

Van egy vil�g, hol a val�s�gban
M�g sohasem j�rtam,
De a legszebb �lmaimban n�ha r�tal�ltam.
Ott sosincs visz�ly, �r�k b�ke honol,
T�cs�k �nek�re, mad�rdal v�laszol.
�vsz�zados f�k k�zt h�s patak csordog�l,
Naps�t�tte tiszt�son t�nd�rpalota �ll.
Vir�gillat� sz�l borzolja hajamat,
Arany naps�t�sben csill�mok t�ncolnak.
Amerre csak n�zek, minden mosolyog r�m.
Egy lel�g� fa�g meg�rinti ruh�m.
B�r csend van, de lelkemben egy dallam felcsend�l,
�gy �rzem a gondom, t�lem messze ker�l.
Selymes f�sz�lak vigy�zz�k l�ptem,
A szeretet f�ny�ben f�rdik eg�sz l�nyem,
S ekkor halk neszez�ssel, ahogy s�haj lebben,
Puha pillesz�rnyon egy t�nd�r el�m libben.
Nem besz�l, de m�gis �rtem minden szav�t,
K�zen fog �s rep�t hegyen �s erd�n �t.
Haland� nem �rezhet ilyen �rz�st soha,
Puha lepkesz�rnyon �lom rep�t tova.
Eddig nem hallott dal csend�l lelkemben,
A szeretet ritmusa dobban a sz�vemben.
�tj�r ez az �rz�s, mint huzat a h�zon,
Hogy ez el ne m�ljon, csakis azt k�v�nom.
K�nnytelen f�j, sajog e vil�g sz�ps�ge,
Elvar�zsol a t�nd�rek szel�d b�kess�ge.
Nem hivalkod�ak �s m�gis ragyognak,
Sz�vem rejtek�be melegs�get hoznak.
T�l ragyogj�k a napot, s a reggeli harmatot,
Kedves mosolyukkal �ldj�k meg hajnalod.
�rzem, amit eddig nem �reztem sosem,
Hogy e vil�g l�tez�s�t �rzi majd a sz�vem.
Mert, kell a hit �s kell a rem�ny,
Hogy valahol az �lmok m�ly�n,
L�tezik egy olyan vil�g,
Mely �rzi e t�nd�rek nyom�t...