Május 4. Anyáknapja !!
EMLÉKEZÉS
Nagyon rég volt, mikor anyám Az ágyam felé hajolt És mosolyát szórva reám, szép altatódalt dalolt.
E kis dal is, mint minden szó, Imádság volt az ajkán, Mellyel érettem zörgetett… az Istennek ajtaján.
S ma, hogy eszembe jut újra A sok elnémult csata, Letérdelek és folytatom… Ahol ő abbahagyta.
De a könny és öröm között, csak suttogom ez imát: ezerszer köszönöm, Uram, őt, a legdrágább anyát!
Kibédi Ervin Ahogy a napok rövidülnek.
Ahogy a napok rövidülnek Úgy érzem mintha köd borulna rám, Ahogy az éjjelek lehűlnek Mind gyakrabban jut eszembe anyám.
Mit oly sokszor elhalasztottam Elmondanám, mert úgy érzem, hogy vár Jóvá tenném mit mulasztottam, De nem lehet, mert Ő már messze jár.
Ó mennyi mindent nem tettem meg! Még nem késő, te még megteheted Megőszülve is maradj gyermek Mondd meg neki mennyire szereted.
Két keze érted dolgozott csak Mindennél jobban szeretett Az éjet is nappallá téve Óvott téged és vezetett Míg lehetett, míg lehetett.
Most vár valahol megfáradtan Nem kér sokat csak keveset Hát szaladj hozzá, mondj egy jó szót Egy vigasztaló kedveset Tán még lehet, tán még lehet.
Amit akkor elfelejtettél Talán még jóvá teheted Hát menj, rohanj és simogasd meg A téged védő két kezet Amíg lehet, amíg lehet.
A szíve érted dobogott csak Amíg belebetegedett De Ő titkolta nem mutatta Nem mondta el; hogy szenvedett Csak mosolygott és nevetett.
S ha olykor nagyon elfáradtál Ő hozta vissza kedvedet Ő tanított beszélni téged Nyitogatta a szemedet. Mert szeretett, úgy szeretett.
Bárhol is vagy, hát fordulj vissza Az ember másként nem tehet És csókold meg amíg nem késő Azt az áldott édes szívet Ha még lehet, ha még lehet.
ANYÁKNAPJÁN
Jézusom, kérlek, nézz reám, És áldd meg édes jó anyám! Mindig ragyogd be éveit, Töröld le hulló könnyeit!
Áldd meg, ha szolgál minekünk, és ha imát mond érettünk, Te hallgasd meg, ha felsóhajt! Erősítsd szívét, vigasztald!
Hála jó anyánkért neked! Hallgasd meg kérő gyermeked! Áldd meg őt, egész életét! Irgalmaddal te óvd, te védd! Malmivaara Vainő
Édesanyám
Reggel óta tanakodtam, Mit mondhatnék Tenéked, Olyan szépet gondoltam ki, Hogy elmondani nem lehet. Nem találtam rá szavakat, Még verset sem találtam, Minden, amit elmondhatnék Itt van egy szál virágban.
| | | |