BÉKÜLT SZÍVVEL.
B. Radó Lili: 2008.08.02. 08:56
Ajándékul, amit szántál nekem,
e néhány évet, Uram, köszönöm.
BÉKÜLT SZÍVVEL.
Ajándékul, amit szántál nekem, e néhány évet, Uram, köszönöm. Tudom, a nyár van hátra még, s az ősz, mert tánc s a dal s az ifjúi öröm mögöttem immár messze elmaradt.
Bizony, tavaszom tarka mámora tovaillant, míg gyöngyöző borához tétova kézzel poharat kerestem. De aranyszemű kalászok aratása vár még reám és egy-egy nyári esten a béke megcirógat engem is.
Ó, lesz még dús hegyoldal víg szüretje, szelid verőfény szeptember délelőtt, és hosszú séták még a tél előtt.
S ha hull a hó majd, köröttem csend, ha leng, fűtött szobában duruzsol a kályha, tán jó is lesz már ablakomban állva nézni, hogy tarka tömegben odalent ki mást sodor magával most az élet.
|