�LMOMBAN

"�lmomban l�togat�ban j�rtam Istenn�l. Bekopogtam, hogy besz�lgetni szeretn�k vele, ha van r�m ideje. Az �r elmosolyodott �s �gy v�laszolt:

- Az �n id�m v�gtelen, mindenre jut bel�le. Mire vagy k�v�ncsi?

- Az �rdekelne, mit tartasz a legfurcs�bbnak az emberekben?

- Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a feln�tt� v�l�st, majd visszav�gy�dnak a gyermekkorba.
- Azt, hogy ak�r az eg�szs�g�ket is fel�ldozz�k, hogy sok p�nz�k legyen, majd rengeteg p�nzt k�ltenek r�, hogy visszanyerj�k eg�szs�g�ket.
- Azt, hogy izgatottan lesik a j�v�t, hogy megfeledkeznek a jelenr�l, �gy azt�n nemhogy a j�v�t, de a jelent sem �lik meg.
- Azt, hogy �gy �lnek, mintha sose haln�nak meg �s �gy halnak meg, mintha sose �ltek volna.

- Atyak�nt mit szeretn�l, hogy gyerekeid mely tanuls�gokat jegyezn�k meg?

- Tanulj�k meg, hogy senkib�l nem lehet er�vel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a leg�rt�kesebb, hogy mit szeretn�nk az �letben, hanem az, hogy kik �llnak mellett�nk.
- Tanulj�k meg, hogy nem c�lszer� m�sokhoz m�rni magukat, saj�t magukhoz k�pest legy�nk elb�r�lhat�ak.
- Fogadj�k el, hogy nem az a gazdag, akinek a legt�bbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van sz�ks�ge.
- Tanulj�k meg, hogy csak n�h�ny m�sodperc kell ahhoz, hogy m�ly sebeket ejts�nk azokon, akiket szeret�nk, �m sok-sok �v kell ahhoz, hogy ezek begy�gyuljanak.
- A megbocs�t�st a megbocs�t�s gyakorl�s�nak �tj�n kell megtanulni.
- El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik m�lyen �reznek, de nem tanult�k meg kimutatni �rzelmeiket.
- Meg kell tanulni, hogy b�rmit lehet p�nzen venni, csak boldogs�got nem.
- K�t ember n�zheti ugyanazt a dolgot �s m�gis k�t m�sf�le dolgot l�tnak.
- Meg kell tanulni, hogy az az igazi bar�t, aki mindent tud r�lunk �s m�gis szeret.
- Nem mindig el�g, ha m�sok megbocs�tanak, meg kell bocs�tanunk magunknak is.
B�cs�z�sn�l megk�sz�ntem szavait, � pedig �gy v�laszolt:

Az emberek elfelejtik, mit mondt�l, mit csin�lt�l. De arra mindig eml�kezni fognak, hogy �rz�seket �bresztett�l benn�k."